| Hírek : Amikor az otthontól távol sincs egyedül a csapat |
Amikor az otthontól távol sincs egyedül a csapat
Filterman 2010.01.17. 22:36
ZKK-Spartans szurkolói élménybeszámoló ...
A 2009-es esztendő egy kőkemény rangadóval indult a ZKK számára, melynek leginkább az egerszegi szurkolók örülhettek: együtt utazni a csapattal több, mint 400 km-t és idegenben buzdítani őket a feldobástól a végső dudaszóig, ez mindent felülmúl!
De hogyan is jutottunk el idáig?
A 2007/2008-as városi bajnokság őszén kerültünk közelebb a csapathoz, mikor néhány játékos hívott, jöjjünk szurkolni nekik. Nem kellett kétszer mondani, pár hét után már azon kaptuk magunkat, hogy hétfő esténként ott ülünk az Ostoros Csarnokban, és ha csak hárman-négyen is, de tapsolunk, éneklünk, bíztatjuk őket. Elkezdődött egy folyamat, egyre inkább összebarátkoztunk a csapat tagjaival, s nem kellett sok idő, bővült a tábor is, valamint hangszerekkel, dobbal, dudákkal tomboltunk az összecsapásokon! A szezon végén bajnoki címet ünnepelhettünk!
A csapatvezetés úgy gondolta, kinőtték a helyi bajnokságot, így a következő szezonban (2008/2009) már az NB ll-ben indult a ZKK, s ezzel a Eötvös Iskola sportcsarnoka lett az otthonunk. Igyekeztünk, s azóta is igyekszünk minden hazai összecsapáson a lehető legnagyobb létszámmal jelen lenni, és NB-s szinten bíztatni a srácokat, ha már Ők NB-s szinten szórakoztatnak minket.
2009. tavaszán elérkezettnek láttuk az időt, hogy idegenben is támogassuk a fiúkat, s erre a legjobb alkalom a szombathelyi egyetem elleni szomszédvári rangadó volt! Jó hangulat, jó meccs, ZKK győzelem! Itt elkezdődött valami…
1 hónappal később, április közepén, hazai pályán a legendás szurkolótáboráról híres OSE-Lions-t fogadta a csapat, melyre 70 hazai néző volt kíváncsi, ebből 30 fővel végigtomboltuk a meccset, izzott a csarnok, de sajnos a vendégdrukkerek nem érkeztek meg, így a fanatikusok összecsapására még várni kellett…
A bajnokságot végül 5. helyen zárták a srácok, ami kitűnő eredmény egy újonc gárdától, nekünk pedig bemelegítés a következő szezonra…
A 2009/2010-es idényre kialakult az a masszív közösség, mely a ZKK mérkőzéseken mindvégig bíztatja a csapatot, lelkesedésünk nem törik meg soha, s saját szurkolói nótáinkat énekelve tomboljuk végig a mérkőzéseket!
A Zalaegerszegi KK és rajongóik együttesen felvették a ZKK-SPARTANS nevet, melynek üzenete: harcolunk mi tűzön, vízen át!!! A játékosok a parketten, mi a lelátón, kéz a kézben küzdünk a győzelemért!
Ősszel Marcaliba és Pécsre kísértük el a szeretett csapatunkat, ezek a szereplések felemás sikerrel zárultak, de a hangulatra nem lehetett panasz, kosarasok elismerése a bizonyíték erre… Előbbi összecsapásra több transzparens is készült, melyen összetartásunkat hirdetjük, illetve fricskázzuk ellenfeleinket…
És eljött a bevezetőben említett kirándulás: 2010. 01. 09. Oroszlány SE – ZKK. Hírünk természetesen eljutott a Komárom-megyei kisvárosba, valamint a játékosokban is mély nyomott hagyott a tavaly áprilisi mérkőzés hangulata!
Szurkolói focimeccsre hívták a Spartanst az OSE-Lions hívei a kosármecs előtt. Vállaltuk a túrát, és 5 fővel nekivágtunk a nagy útnak!
Rendkívül kedves vendéglátásban volt részünk! Szinte rögtön otthon éreztük magunkat. A teremfoci meccsen már nem barátkoztunk sokat, a világoskék ZKK mezben felálló egerszegi csapat 2X15 percben mérkőzött meg a oroszlányi drukkerekkel, s egy 1:8-as parádés első félidőt követően már csak közelíteni tudtak a vörös mezesek. A vége: 9:11. A mérkőzés végeztével üdvözöltük az időközben megérkezett ZKK játékosokat, majd egy kis üdítőt vettünk magunkhoz, hogy frissen vághassunk neki a nagy rangadónak!
Nem volt könnyű dolgunk, mert a 150 hazai nézővel szemben mi 6-an szerénykedtünk a vendég kispad feletti galérián, de nem volt idő gondolkodni, már a bemelegítés alatt bíztattuk a fiúkat a szokásos rigmusokkal, dalokkal, s akkor sem hagyott alább lelkesedésünk, mikor már saját hangunkat sem hallottuk a hazai szimpatizánsoktól! A mérkőzésről több ZKK játékos is igazoltan távol maradt, mely érzékenyen érintette mind a csapat védekező, mind a támadójátékát, így csak meg-megszorítani tudtuk az oroszlánokat. Igyekeztünk 6. játékosként segíteni a csapat játékát a folyamatos dobszóval, tapssal és egerszegi szurkolói nótákkal, de sajnos ezen az estén sok babér nem termett számunkra!
Ennek ellenére óriási öröm, hogy az összecsapás végéhez közeledve a vendéglátó drukkerek is azt skandálták: ZEG-ZEG-ZEG, ZALAEGERSZEG! Hosszú percekig vastaps zengett a csarnokban, egymást dicsérte a 2 szimpatikus tábor! A zalai játékosok úgy fogalmaztak: örök élmény marad egy ilyen hangulatú mérkőzésen pályára lépni! Ez a legnagyobb elismerés, amelyet kaphattunk! A vereség már a feledés homályba merült, mire a csapat tagjai előkerültek az öltözőkből, és elkezdődött egy furcsa ünneplés: kikaptunk, mégis ünnepeltük a kosárlabdát, ünnepeltük a sportot, ünnepeltük egymást, ünnepeltük azt, hogy a Spartans Család idegenben is együtt harcol a sikerért!
És ünnepeltünk vendéglőben, 2 falu közt az út szélén, ünnepeltünk autópályán, benzinkúton, majd hazatérve tovább folytatódott a fieszta a törzshelyeken reggelig! Úgy, mint a spílereknek a mérkőzés hangulata, úgy nekünk az egész túra marad felejthetetlen élmény!!!
Így élek én, így élünk mi, nekem nem kell más, csak a ZKK!
Köszönjük, hogy Nektek szurkolhatunk!
| |